peszterblog

A ki nem mondott mondatok drámáját vitte színre a Budapesti Operettszínházban Béres Attila 2019 tavaszán. A Carousel Molnár Ferenc Liliom című drámájának klasszikus musical feldolgozása, azonban a Nagymező utcában valahol a kettő közötti műfaj elevenedik meg. Nem ítélkezik, nem ment fel, csupán kérdez. Jól teszi.

Molnár Ferenc Liliom című drámájának amerikai megzenésített és átírt változatát Richard Rodgers Oscar Hammerstein II. jegyzi. A budapesti történetet a Városligetből átültették egy USA-beli kikötővárosba, megváltoztak a szereplők nevei, az Operettszínház bemutatójában ugyanakkor egy percig sem gondolkozunk azon, vajon hol lehetünk. A musical nagy amerikai korszakában, 1945-ben született műbe ugyanis Lőrinczy Attila fordító és dramaturg, valamint a darab rendezője Béres Attila annyi molnári mondatot helyezett vissza, amennyit csak megengedett a mű. Az impozáns díszletek közt, melyben megelevenedik a hatalmas körhinta, a matrózokat kiszolgáló parti étterem, és a Mennyország előszobája, két naiv és frusztrált fiatal történetét mesélik el. Jó nehéz történet, a mai musicalekhez képest jóval nehezebb zeneiséggel átszőve.

Széles Flóra Julie Jordan, vagyis Julika, ártatlan, szerelmes lányból válik gondoskodó és mindent eltűrő asszonnyá. Gyönyörű énekhangja mellett játékával meg tudja mutatni az érzelmeit palástoló, de a záró jelenetben testi és lelki fájdalmait kiengedő szerethető, már korántsem naiv nőt. Dolhai Attila Liliomja durva, de testbeszédével, gesztusaival elárulja, hogy azért ilyen, mert nem tanulta meg soha, hogyan lehet másmilyen. Nem ellenpontjai egymásnak, akár ki is egészíthetnék egymást, ha tudnák, hogyan. Az előadás nem menti fel Liliomot az erőszak bűne alól, és nem hibáztatja Julie-t, amiért nem hagyta el. Viszont kérdez. Miért tűri el a pofont, a lelki bántalmazást egy nő? Hogyan juthat el odáig egy férfi, hogy megüssön egy nőt? Mi lett volna, ha valaki a lelki konzervnyitójával képes lett volna arra, amire Földes Tamás mennybéli felügyelő tisztje sem, hogy megnyissa Liliom lelkét, hogy az képes legyen kimondani, mit érez, mi fáj, mit akar, mitől fél? Mi lett volna, ha Julie nem hallgat, hanem a sarkára áll? Ezekkel a kérdésekkel mentem haza, és jutnak eszembe, azóta is sokszor. És jut eszembe Széles Flóra, ahogy a halott Liliom fölött elmondja mindazt, amit akkor kellett volna, mikor még élt. Fájdalommal és daccal. És jut eszembe Dolhai Attila, akit még nem láttam ilyen karaktert játszani (Bicska Maxiként sem kellett ilyen koszosan durvának lennie a beszédének, a tartásának), aki kemény, dühös, nemtörődöm, miközben fél, szeret és vágyódik. Prózájában csakúgy, mint dalaiban ezt a kettősséget meg is mutatja.

A karakterszerepekben Szabó P. Szilveszter Jigger Craigginként remekelt, a zsivány kéjenc alakja rendkívül jól állt neki. Nádasi Veronika Nettie Fowlerként ismét megmutatta, hogy az igazán nagy színészek a mellékszerepekben is kimagaslanak. Nemcsak tökéletes, minden érzelmet, kacérságot, humort, fájdalmat megmutató hangjával, de a karaktert mélységéig magáénak tudva a legapróbb kézmozdulataival, a társulattal való teljes összhangjával.

Hasonlóképpen nagy formátumú alakítást nyújtott a rendőrkapitány és égi fogalmazó viszonylag kis szerepében Földes Tamás. Peller Anna Carrie Pipperidge-ként jó érzékkel megállt a humor és komolyság határán, Peller Károly tutyimutyi Enoch Snow-jával összeszokott páros. Nagy-Kálózy Eszter Mrs. Mullinban megmutatta a magányos és szerelmes nő drámáját.

Az Operettszínház tánckara ezúttal is szemet gyönyörködtetően adta elő Duda Éva koreográfiáját. Különösképpen is megragadó volt a Liliom lányának kislányból fiatal nővé cseperedését bemutató balett a kisgyerekekkel és a három kiváló táncművésszel.

Van úgy, hogy megüt valaki és mégsem fáj? – kérdezi a lány, miután a purgatóriumból visszatért apja rácsap a kezére. A válaszhoz meglátjuk Liliom halálának perceit. A mindvégig kimondatlan mondatok a záró drámai jelenetben elhangzanak. Vagy hát, majdnem. Mi akadályozta meg, hogy ezeket elmondják, amíg lehetett?

Budapesti Operettszínház

2019. június 7.

Billy Bigelow: Dolhai Attila

Julie Jordan:  Széles Flóra

Carrie Pipperidge: Peller Anna

Enoch Snow: Peller Károly

Mrs. Mullin: Nagy-Kálózy Eszter

Nettie Fowler: Nádasi Veronika

Rendőrkapitány, Égi fogalmazó: Földes Tamás

Jigger Craigin: Szabó P. Szilveszter

David Bascombe: Dézsy Szabó Gábor

Kisrendőr, Égi barát: Péter Richárd

SZERZŐ: Molnár Ferenc, Richard Rodgers, Oscar Hammerstein II.

RENDEZŐ: Béres Attila

FORDÍTÓ: Lőrinczy Attila

DALSZÖVEG SZERZŐ: Závada Péter

SZÍNPADRA ALKALMAZTA: Lőrinczy AttilaBéres Attila

DRAMATURG: Lőrinczy Attila, Béres Attila

ZENEI VEZETŐ: Makláry László

KARMESTER: Silló István

KARIGAZGATÓ: Szabó Mónika

RENDEZŐASSZISZTENS: Lenchés Márton

JÁTÉKMESTER: Bori Tamás

DÍSZLET: Cziegler Balázs

JELMEZ: Velich Rita