Hogyan nyúl hozzá egy a szó jó értelmében vett kommersz színház a huszadik századi magyar történelmi tragédiák sorozatához? Show-t csinál belőle. Ja, nem. Csak azt mondja. De miközben felcsendülnek az egyes korok dallamai, operett és sanzon részletei, aközben megelevenedik a monarchia, Trianon, a zsidók elhurcolása, ’56, a kitántorgás, a gulyás kommunizmus. Elegánsan, keserédesen, húsba vágón.
Az előadás előtt a függöny elé lép egy fekete öltönyös férfi. Megkérdezi, hogy vagyunk, hozzák neki a kellékeket, felteszik a mikroportját. Show-t ígér Zöld Csaba, aki egy pillanat alatt alakul át a történéseket irányító Luciferré. Madách Imre Az ember tragédiájának első színe szólal meg, de Lucifer gyorsan helyre teszi, hogy ezúttal kissé kiegészítik a nagy művet. A 19. század után a huszadik századon kalauzolja végig Ádámját, hogy az rátalálhasson Évára. Míg azonban Madách-nál eszmék kergetése közben keresi Évát, a huszadik században Ádám már nem önszántából áll be egy-egy eszme szolgálatába, csupán értetlenül áll: hol vagyok? Hol lennél? – hangzik Lucifer válasza: Ugyanott. A múltat feldolgozó, Lucifer által könnyed show műsornak kínált előadás kerete egy Éva kereső show. Verebes István és Nemlaha György művében már nincs meg Madách Tragédiájának hármas ritmikája: tézis, antitézis, szintézis. Nincsenek tézisek, nincsenek nagy lelkesedések, nagy eszmék, csak irányelvek, amelyekbe Ádám beleáll vagy sem, a lényeg, hogy Évát megtalálja.
(Fotók: József Attila Színház)
A színeket Ádám-casting választja el egymástól. Zöld Csaba pedig a mindig jobbat ígérő műsorvezető, hol cinikusan, a színpad oldalán ülve, a körszakálla alatt mosolyogva, hol a legszomorúbb dallamokra is táncra perdülve, máskor a kor sajátosságaira figyelmeztetve követi az eseményeket. Lazán, intrikusan, kacérkodva a nézőkkel, kitűnő választás volt a nagy intrikus szerepére. Narrátor társa az újságíró. Schlanger András hosszú ballonkabátban Zöld Csabával szemben foglal helyet. Legnagyobb ámításai között Lucifer szavába vág, és tájékoztat a valós állapotokról. Talán azért ez a karakter, mert az újságíróknak kellene a józan hangot, az igazságot, a tényeket képviselni az ideológiai harcok közepette, amikor mindent eltakarnak a szlogenek, az ellenségképek, a szép ígéretek. Az újságíró akkor is kimondja az igazat, amikor Lucifer megfenyegeti: Recskre vagy Szibériába akarsz kerülni? Ő az ellenpont. Lucifer szépre festi a valóságot, a szerkesztő lerántja a leplet, igaz, látszólag csak pillanatokra. De a valóságot sehány kupléval, semennyi sanzonnal nem lehet elfedni. A Horthy korszak színe hiába a bordélyban játszódik, a csinos lányok nem a vágytól fűtötten pénzt remélve kucorodnak bele a férfiak ölébe, hanem a légvédelmi sziréna hangját hallva, a támadásoktól rettegve.
A század Ádámjai egymást váltják, miután egyesével kiábrándulnak. Ömböli Pál huszáros Ádámja Krassy Renáta Évájával csodásan szól együtt, ám szerelmüket legyőzi, hogy az operett primadonna rangon aluli. Az első két évtizeden átugorva 1920-as évekbe érkezünk Előd Álmos Ádámjával, aki egy székelyudvarhelyi származású bárénekes Évát talál. Szerelmüket a trianoni békeszerződés szakítja szét. Minden kornak megvan a maga Évája és a maga szétszakító fordulata. A József Attila Színház társulata remek történelmi revüt állított színpadra. Verebes István rendezőként mindenkinek megtalálta a hangfajának megfelelő dalt, ami persze nem volt nehéz, hisz közel száz műből hangzanak el részletek. Emellett Hajdu Anita remek koreográfiával támasztja alá a történelmi korokat és emberi szituációkat. Fila Balázs párttitkárként parádésan komédiázik, a női alakítások közül kiemelkedik Kocsis Judit, Krassy Renáta és Fehér Anna, Blazsovszky Ákos pedig nemcsak a szárnysegéd karakterében brillírozik, de ’56-os Ádámként is.
A darab temetésén, az utolsó előadáson láttam csupán a Lucifer show-t, amit azóta is bánok. Mert sokkal előbb kellett volna rátalálnom erre a nagyon sok kérdést felvető darabra. A férfi-nő kapcsolata, a szeretet és barátság kiállja-e a történelem viharosabb pillanatait? Ha nincsenek eszmék, amikben higgyünk, akkor miért érdemes lelkesedni? A Lucifer show felvillant egy lehetőséget: egymásért. Ember az emberért. Mi a jobb: tudni és érteni, mi zajlik körülöttünk vagy csak megpróbálni élni és keresni a boldogságot az adott keretek között? De jön egy pillanat, amikor Lucifer sem ámíthat tovább. A második felvonás elején Ádám értetlenkedve néz körül az ötvenes években. Szabadság van, de mégsem, hogy lehet ez? És elhangzik a tézis mondat: „Megint megszálltak minket b@zmeg!” – mondja Lucifer.
Az idézett mondat és kontextusa:
És számunkra nincs ebben semmi meglepő. Nem csak azért, mert ismerjük a történelmet, hanem, mert ez a magyar történelem ritmusa. Megszállnak, felszabadítanak, újra megszállnak. És ha nem idegen hadosztályok állomásoznak az országban, akkor megoldjuk magunknak, hogy mégis béklyóban legyen a fejünk, féljünk valakitől, harcoljunk valami ellen. Mira János fekete díszletei közt, Tordai Hajnal korokhoz hű jelmezei és fekete alapruhái között, a legjobb zenék között kérdez az előadás folyamatosan. Nem bírálja a korokat, csupán elmeséli. Remélem, nem búcsúzott el örökre a magyar színjátszás ettől a darabtól, mert érdemes a benne rejlő kérdéseket újra és újra elővenni és átgondolni.
Előadás után azzal az érzéssel jöttem ki a színházból, hogy ha ezt pontosan így egy független társulat csinálta volna meg, akkor (habzó szájjal álló tapssal ünnepelte volna a kritika és a “tragédiakibeszlő”, “traumafeldolgozásra vágyó” közönség is az előadást. De a József Attila Színház a 2017 novemberében bemutatott Lucifer Show-t 2019. március 22-én levette a repertoárról. Talán nem talált egymásra a múltat feldolgozni vágyó közönség és a legvidékibb budapesti színház. Sajnálatos. Pedig Lucifer, azt ígérted, nemsokára jobb lesz. Egy frászt.
—
Szereposztás: Nők FEHÉR ANNA, FEKETE RÉKA THÁLIA, HOLCZINGER SZANDRA, KORPONAY ZSÓFIA, KOVALIK ÁGNES, KOCSIS JUDIT, KRASSY RENÁTA, LÉTAY DÓRA, SZUCSKÓ NOÉMI Férfiak BETZ ISTVÁN, BLAZSOVSZKY ÁKOS, BRUNCZLÍK PÉTER, CHAJNÓCZKI BALÁZS, DOBRÁNYI MÁTÉ, ELŐD ÁLMOS, FILA BALÁZS, ÖMBÖLI PÁL, SCHLANGER ANDRÁS, VASZKÓ BENCE, ZÖLD CSABA
SZERZŐ: Verebes István, Nemlaha György
RENDEZŐ: Verebes István
DÍSZLET: Mira János
JELMEZ: Tordai Hajnal
DRAMATURG: Szokolai Brigitta
KOREOGRÁFUS: Hajdú Anita
RENDEZŐASSZISZTENS: Németh Dóra
2019. március 22.
Leave a Reply