A Szabad Tér Színház és a Kolozsvári Magyar Opera közös produkciója

 Bozontos ősz hajú férfi ül az asztalra borulva a kocsma legeldugottabb szegletében, szakadt, szürke ruhában, megkeseredve. Ő Walter, a zseniális, de lecsúszott nyomozó, az egyetlen fiktív figurája a Báthory című musical-opera-kriminek. Bagó Bertalan rendező, Miklós Tibor szövegíró és Szomor György zeneszerző a merőben új nézőpont mellett a kortalanul áradó zene, a korhű látvány és a modern nyelvezet összhatásával alkotja újra a legendát a 2012-es nyári évad legfelkavaróbb ősbemutatójában a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Az 1560 és 1614 között élt Báthory Erzsébetről már életében legendák keringtek, melyek szerint boszorkány volt, kegyetlenül bánt női szolgálóival, és szűzlányok vérében fürdött, hogy fiatalságát megőrizze. A vádakra azonban máig nem találtak bizonyítékot, csupán egy szerzetes feljegyzéseiben szerepel néhány sor a brutális asszonyról, ami azt támasztja alá, hogy a grófnő koncepciós per áldozata volt. A vádemeléshez szükséges nyomozás kerettörténetében rajzolja meg Miklós Tibor egy a kora felfogását meghaladó, modern nő portréját, Bán Teodóra, a Szabadtéri Színpad igazgatójának felkérésére.

A Báthoryt a Szabad Tér Színház és a Kolozsvári Magyar Opera társulata közösen mutatta be július 13-án és 14-én, a második szereposztásban pedig 15-én. Bagó Bertalan rendezése egész estét filmet varázsol a musical-opera műfajában írt történetből. A Kolozsvári Magyar Opera nagyzenekarára komponált, Pejtsik Péter által hangszerelt klasszikus, modern és régi zeni elemeket ötvöző nagy ívű muzsika megszakítás nélkül kíséri végig a darabot, ezzel is erősítve a filmest hatást. A Báthory dramaturgiája a kihallgatások és a flash backek váltakozására épül, melyek nem válnak el élesen egymástól, inkább egymásba csúszva hömpölyögtetik a történéseket. Ennek a felépítésnek köszönhetően a szereplők számos jellemvonását és motivációját ismerjük meg.

Hatalmas vörös parókában, szürke kabátban, vörös tüllel ékesített fekete nadrágban dominaként lép színre Csejte várának rendíthetetlen asszonyaként Benekedffy Katalin. Dalai tökéletesen énekelt koloratúráiban és a prózai részekben egyaránt kifogástalanul árnyalja az egyszerre kemény, szenvedélyes, jótékony, de szigorú úrnő alakját. Magabiztosságát nem töri meg Thurzó bán (Szomor György) színre lépése sem, aki vádjait igazolandó felbéreli a lecsúszott nyomozót, Waltert. A XVI. századi detektív figuráját Miklós Tibor érezhetően a legnagyobb kopók jellemvonásaiból gyúrta össze: Sherlock Holmes bizonyítékokon alapuló deduktív módszere, modern rendőri szakzsargon, és hozzá a családját elvesztő tiszt, aki többre vihette volna, ha korrupt. Szemenyei János Waltere a kocsmában keseregve szánni való, ám nagy dalában, a Quo Vadis-ban mégis felsejlik az elszántság és az erő. Az őt elengedni nem akaró, ráakaszkodó fekete és sötétszürke ruhás lecsúszott alakok közt kiutat kereső koravén férfi útkeresése a darab egyik legnagyobb hatású dala. A szinte folyamatosan színen lévő, a látvány elengedhetetlen részét képező balettkar és kórus Novák Péter energikus, néhol hátborzongatóan látomásszerű koreográfiájával teszi szélesvásznúvá Bagó Bertalan filmjét.  Ilyen víziószerű jelenet a kilenc megkínzott és meggyilkolt nő holttestének megvizsgálása, mely során kiderül, a nőket, haláluk után több férfi kínozta meg. A nők felkelnek az alulról megvilágított boncasztalról, és vádló daluk közben Erzsébet ágya köré gyűlnek.

A díszletváltások egyszerűek, nem igényelnek nagy szcenáriót, hiszen Velich Rita a mozgatható asztalok, és az ágy mellett, néhány hatalmas, de kecses, lépcsős, ugyanakkor várra emlékeztető vasszerkezet álmodott a színre. Stilizált, ugyanakkor praktikus, és a vas hidegségével a korhűség érzetét kelti. Ahogy korhűk, mégis modernek Kiss Borbála jelmezei is, Báthory Erzsébet ruhája a különböző színű felcsatolható tüllszoknyákkal. A dominánsan fekete és szürke árnyalatú ruhákhoz a szereplők arcát fehérre festették, szemük körül pedig hatalmas fekete karikák éktelenkednek, mintha mindannyian halottak volnának. A XVI. század hangulatát csupán a látvány idézi, a szöveg nagyon is mai. Miklós Tibor textusa ezúttal sem archaizál (ahogy a Robin Hoodban, vagy a Tom Sawyerben sem), modern, rengeteg nyelvi humorral és frappáns, érthető fordulatokkal.

Ebben a síron túli érzetet keltő miliőben jelennek meg Erzsébet múltjának töredékei. Megelevenedik az első kihallgatás alkalmával szenvedélyes szerelme férjével, Nádasdy Ferenccel (Zöld Csaba). A pár házasságának jelenete talán az egyetlen gyenge pontja a darabnak. Az esetlenkedő fiatalok (Csüdöm Tímea és Kerekes Bálint) első éjszakája a vár egész népe előtt zajlik, jelezve, hogy az ő magánéletük, közélet, ám a jól felépített helyzet hangilag és színészileg gyenge kivitelezés áldozata lett. Viszont az éretlen fiatalokból érett felnőtté válás remek rendezői megoldás. A fehérbe és halványszürkébe öltözött ifjú pár elhálja nászát, miközben színre lép a felnőtt Erzsébet és Nádasdy, és négyesben táncolva átveszik a gyerekek helyét az ágyban. Az eleinte csak egymásnak élő szerelmesek a török elleni háború elválnak, ahonnan Zöld Csaba szenvedélyes szerető helyett agresszív Fekete bégként tér vissza, akit Thurzó könnyedén rábeszél a hűtlenségre egy cselédlánnyal. Erzsébet a darabban ekkor emel kezet, azaz ostort először egy szolgálójára. Nádasdy bűnbánó, ugyanakkor a harcban megtört, de büszke férfi, akinek érzelmességét Zöld Csaba énekével még inkább hangsúlyozni tudja. Megrendítő haláltusájával zárul az első felvonás.

A szerző, Miklós Tibor történelmi ismeretit és témában való jártasságát mutatja az ál-Caravaggio története. (Caravaggio Báthory kortársa volt, akiért a történészek szerint az asszony rajongott.) Miller Zoltán az álfestő alig tíz perces jelenetében virtuóz játékával kellő iróniával mutatja be, hogy egy csaló visszaélve a nagy festő nevével, hogyan lopja meg Erzsébetet, és hogyan ad még egy adut a vádlók kezébe. Másik fontos epizódszereplője a műnek, Dardúlia, a javasasszony. Férje halála után ő gyógyítja meg Erzsébetet, aki hálából ispotályt alapít, ahol a Dardúliával közösen gyógyítják a falu betegeit. Veress Orsolya boszorkányos javasasszonya hűséges és odaadó, végül a kínvallatás során meghal, de nem vádolja meg asszonyát.

Szomor György basszusa, amely kifejezetten jól állt a színésznek, még aljasabbá és sötétebbé tette Thurzó bán hatalomra éhes és bosszúvágyó alakját (Erzsébet visszautasította közeledését). Walter nyomozása, melyben a másik basszus szólamot határozottan és tökéletesen éneklő Mányoki László mint László atya szolgáltatja az utolsó bizonyítékot, ártatlannak mondja ki Erzsébetet. A grófnő és a nyomozó már-már szerelmes duettje reményteli véggel kecsegtet, ám Thurzó politikai és önös érdekektől vezérelve semmisnek tekinti a bizonyítékokat, és a csejeti úrnőt befalaztatja várába. Erzsébet utolsó nagy szólója méltó a nagy nőhöz, büszke és nagyszabású dal, melyben Benekffy Katalin csodálatos hangja kiteljesedik. A vasszerkezeten álló asszonyt a vörösben izzó színpadon, vészjóslóan világító falak kezdik körbe venni, melyeket egykori szolgái és hűbéresi vonnak köré. S bár Walter megmentésére siet, végül ő is halálát leli a csejtei vár lábánál. Az addig gúnyosan kántált, Erzsébet rémtetteiről szóló ballada siratóvá válik.

A grófnő utolsó két dala megtalálható az elegáns, matt és fényes felületekkel játszó műsorfüzetben, a jelenetek rövid összefoglalásával, és néhány jelmeztervvel együtt. Bíztató fejlemény, és az alkotók komolyságát jelzi, hogy egy szabadtéri produkció ilyen színvonalas műsorfüzettel büszkélkedhet.

A főszereplők sokszínűsége, megértetett motivációik, az el nem mesélt történetek, ki nem mondott tények összhatása, a szürreális, filmszerű rendezés tette a Báthory ősbemutatóját a Budapesti Nyári Fesztivál kuriózumává. A mű magával ragadó erejét jelzi, hogy annak ellenére, hogy a 14-i bemutató két felvonás közti húsz perces szünete közel egy órássá vált a nagy vihar miatt, a nézők mégis kivárták a folytatást, és a továbbra is szemerkélő eső ellenére is szűnni nem akaró tapssal díjazták, az új legenda születését. Miklós Tibor, Pejtsik Péter és Szomor György műve szeptember 15-től a Kolozsvári Magyar Opera repertoárján szerepel, valamint több külföldi fesztiválra is meghívást kapott. A jövő nyáron pedig minden bizonnyal újra láthatja a közönség Báthory Erzsébet másik, emberibb arcát a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Mert bár némely kritika nem tudta értelmezni, ahogy Bagó Bertalan összemosta a filmes montázstechnikát a színházi rendezéssel, sem Miklós Tibor karakterológiáját és történetszövését, a közönség és a szakma mégis nyitott új Báthory legendára.