Ötletes rendezés, jó alakítások, nagy éneklés egy látványos, művészettörténeti kikacsintásokkal teli előadásban. Ez a kecskeméti Luxemburg grófjának rövid összefoglalása, ami megfiatalított szöveggel és zenével tárja elénk a szerelem számtalan arcát két rendkívül szórakoztató felvonásban.

Május 7-én mutatta be a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjét Szente Vajk rendezésében. A mű az egyik legtöbbet játszott Lehár operett, mégis a maga 114 évével, hiszen 1909-ben mutatták be először Bécsben, igényli a ráncfelvarrást. Mert dacára a rendezők újító ötleteinek, az eredeti történet ma már kevés ponton találkozik a valósággal, és ha az ember nem feketeöves operett rajongó, és kikapcsolja a nosztalgia filtert is, a klasszikus történetnél is klasszikusabb zenéjével kissé porosnak érezheti az egyébként a maga korában sem feltétlenül friss, viszont könnyed művet.

Ezt a könnyedséget ragadta meg az operett újragondolásakor és szó szerinti újrafogalmazásakor Szente Vajk rendező és Galambos Attila műfordító, amikor az eredeti német librettót nemcsak lefordította, de át is dolgozta, meghagyva a mű alaptörténetét és ívét, bizonyos dramaturgiai pontokon a mai társadalmi viszonyokra és a mai humorérzékre szabva. A sziporkázó szófordulatok és szójátékok mellett, melyek Galambos Attila sajátosságai, a szöveg erőssége, hogy a korabeli szóhasználatot összesimítja az élőbeszédhez szokott fül számára is ismerősen csengő modern kifejezésekkel. Ugyanakkor nem kell tartani attól, hogy szappanoperás párbeszédek vagy erőltetett aktualizálások jelennének meg benne. Az elsőre meghökkentő szöveg- vagy cselekménybeli változtatások a rendezésnek köszönhetően belesimulnak a történetbe, mindennek helye és szerepe van. Szente Vajk ezúttal megtalálta az egyensúlyt Rákay Tamás bohém Párizst idéző, az egyszer szűk, máskor tágas színpadot frappáns megoldásokkal betöltő díszlete, Kovács Yvette Alida messziről is szemet gyönyörködtető jelmezei, Túri Lajos Péter látványos, mégis visszafogott, operettkliséktől mentes koreográfiája és a történetmesélés között. Mindehhez illően hangszerelte át a dalokat Drucker Péter és Iván Sára, Lehár kézjegyeit megtartva, hol swinges, hol latinos ritmusokkal – hasonlóképpen a szövegben is megmaradtak a korábbi fordításokból jól ismert bemondások a felüdítő sorok között. A régi-új történet mellett a zene frissessége és a szövegkönyv fiatalítása nemcsak felvarrta a ráncait, de újraélesztette a Luxemburg grófját 21. századi operetté téve azt. Ha utána olvas az alkotóknak az érdeklődő, láthatja, hogy a Szente-Galambos-Túri trió sorra állítja színpadra a többségében zenés műveket. Futószalagnak tűnik messziről, ahogy egymás után születnek közös darabjaik és előadásaik, mégsem uniformizált ipari termelés zajlik. Bár giga produkcióik számos vélt vagy valós igényt elégítenek ki (diverzitás, show elemek, cirkuszi betétek, eklektikus elektronikus zene, sztármarketing), és válnak már-már színház helyett kérdésektől mentes revü műsorokká, a Luxemburg grófja ezekkel szemben az ízlésesség igényével született újjá, és ez nagyon jól áll Lehár Ferenc művének.

Fotó: Kecskeméti Katona József Színház | Jelenet az előadásból: Koltai-Nagy Balázs, Járai Máté és Bori Réka

Miután a darabot teljesen a Kecskeméti Katona József Színház társulatára formálták az alkotók, új karaktereket írtak a történetbe, mely ezáltal néhány csavart – és habár csak egy hajszálon múlik néhány jelenetben, mégsem gellert – kapott eredetijéhez képest. Éppen ezért a történetet dióhéjban sem lenne etikus ismertetni, mert bár az újításokat és a hozzájuk kapcsolódó poénokat nagy lelkesedéssel és őszinte elismeréssel osztanám meg, ugyanakkor megfosztanám a nézőt a meglepődéstől.

Annyi viszont mindenképp elárulható, hogy a történet szálait a szerelem szövi. A karakterek ehhez való hozzáállása annyiféle, ahányan vannak: ki vágyja, ki fél tőle, ki menekül előle, ki még csak ismerkedik vele, ki csak a fizikáját-kémiáját érti, ki a szavakban testet öltő líráját érzi. Az ébredőtől az érettig, a fellobbanótól a perzselőig, a szerelem különböző árnyalatai, fájdalmai és örömei vonulnak át a színen. Nem megfejteni, nem megmagyarázni, csupán megmutatni akarja az előadás mindezt, és miközben nevettet, elvisz a mélyére is néhány percre. Az előadásból vélhetően szándékosan kihúzták a politikai/diplomáciai élt, ugyanakkor belekerült az Apacs leány című dal Lehár Három grácia című operettjéből, ami a mai, a bántalmazást épp csak felszínesen kezelni igyekvő társadalmi közegben minimum érdekes választás… (Ha megversz is imádlak én, te drága rossz apacslegény/Csak üss meg, de tekints le rám, tiéd a hű apacsleány)

Jól mozgó, jól éneklő, jól játszó színészekből nincs hiány Kecskeméten. A szerelemről még azelőtt, hogy megízlelné, lemondó primadonnát Bori Réka alakítja könnyeden. A harsány Juliette szerepében Szabó Dorottya lubickol. A legjobb ütemű női alakítás ugyanakkor kétségkívül Jankovics Annáé, aki a főszereplő, Sir Basil jobb és balkeze. A gazdag kormányzó karakterén Járai Máté Szerednyei Bélával osztozik. Szente Vajk rendezésének mértékletességét, egyszersmind ízlésességét dicséri, hogy az amúgy túlmozgásos ripacskodásra is hajlamos Járai itt egyszerre harsány és kimért, szólista és partner, pazarul poénos és úgy összességében pont jó. Koltai-Nagy Balázs  Luxemburg grófja szerepében bohém, mégis komoly, igazi bonviván, társával, a táncos-komikus Brissard-ként remeklő Orth Péterrel remek az összhangjuk.

Vidékre színházba járni sokan gondolják, hogy költséges mulatság, de még vonatjeggyel együtt sem kerül többe, mint egy fővárosi este, pláne parkolással. Érdemes felülni a vonatra, és elutazni Kecskemétre – ahol rendszeresen játszanak hétvégén délutáni előadásokat –, mert jó a társulat, sokszínű a repertoár és még a legrosszabb helyeken is megfelelő az akusztika. Nem luxus a jó operett, de luxus lenne kihagyni.

2023. május 28. Kecskemét 15:00 Jegyvásárlás és további információ

Sir Basil, a McDonald-szigetek kormányzója SZEREDNYEY BÉLAJÁRAI MÁTÉ

René Fouché festő, Luxemburg grófja KOLTAI-NAGY BALÁZS

Angèle Didier színésznő BORI RÉKA

Armand Brissard festő ORTH PÉTER

Juliette Vermont énekesnő SZABÓ DOROTTYA

Kokozov grófnő HAJDÚ MELINDA

McCafé kabinetfőnök JANKOVICS ANNA

Big Mac testőr  FERENCZ BÁLINT

McDrive sofőr VARGA-HUSZTI MÁTÉ

Esküvőszervező PÁL ATTILA

Jacques, az apacs ARADI IMRE

Pélégrin anyakönyvvezető LAKATOS MÁTÉ

Sidonia önjelölt aktmodell VENCZLI ZÓRA

Közreműködik: a színház énekkara, balett-tagozata és zenekara

Rendező SZENTE VAJK

Díszlettervező RÁKAY TAMÁS

Jelmeztervező KOVÁCS YVETTE ALIDA

Szövegkönyv SZENTE VAJK és GALAMBOS ATTILA

Alapszöveg ALFRED WILLNER és ROBERT BODANZKY

Eredeti dalszöveg GÁBOR ANDOR

Zenei vezető KÁROLY KATI

Koreográfus TÚRI LAJOS PÉTER

Karmester DRUCKER PÉTER/IVÁN SÁRA

Átdolgozó DRUCKER PÉTER és IVÁN SÁRA

Hangszerelés DRUCKER PÉTER és IVÁN SÁRA

Súgó PATYI SZILVIA

Ügyelő CSITÁRI TAMÁSS/TOLZ DÁVID

Rendezőasszisztens SIRKÓ ANNA